Szülés hipertóniában szenvedő nőknél
Gének itt, gének ott — az epilepszia hátterében is A JAMA Neurology legfrissebb számában közzétett retrospektív kohorszvizsgálatban amerikai kutatók több mint 20 millió várandós nő szülészeti dokumentációját tekintették át a — közötti időszakból egy olyan adatbázis Nationwide Inpatient Sample alapján, amely jól reprezentálja az Egyesült Államok fekvőbeteg-intézményeinek ötödét.
Az elemzésbe bevont várandósok között több mint hátsó hipertónia ezer epilepsziás nő szerepelt.
Az analízis az epilepsziás várandósok szülés alatti halálozásának jelentős emelkedését jelezte: ezer szülésre 80 eset jut, míg az epilepsziától mentes szülő nők körében ezer szülésből átlagosan 6 végződik az anya halálával korrigált relatív hazárd: 11, Az epilepsziás várandósokat más tekintetben is nagyobb kockázat fenyegeti: a praeeclampsia, a koraszülés és a magzat halvaszületése is mintegy másfélszer gyakrabban fordul elő e populációban, mint az epilepsziában nem szenvedő terhes nők körében.
Sajnos, a vizsgálati adatok nem adnak magyarázatot az epilepsziás szülő nők nagyobb halálozási kockázatának okára. Noha a kutatók az elemzésbe bevont populáció jellemzőit számba véve arra is fényt derítettek, hogy az epilepsziához nagyobb valószínűséggel társulnak egyéb betegségek — köztük vesebetegség, hipertónia, szülés hipertóniában szenvedő nőknél és depresszió —, nem megítélhető, hogy e tényezők mennyiben befolyásolják a nagyobb halálozási kockázatot.
A halálozási rizikó akkor is emelkedett maradt, ha a kísérő betegségeket és a császármetszés tényét is figyelembe vették az elemzésben, ami más magyarázatot sejtet a háttérben.
Mint mondják, maguk sem biztosak benne, hogyan is értékeljék ezeket az eredményeket, szülés hipertóniában szenvedő nőknél nem szándékuk pánikot kelteni, fontosnak tartják azonban felhívni mind a szakma, mind az érintettek figyelmét a fokozott odafigyelésre. Különösen azért — hangsúlyozza Dr. Thomas F. McElrath, aki a bostoni Brigham and Women's Hospital szülész-nőgyógyász szakorvosaként vett részt a kutatómunkában —, mert az orvosok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy az epilepsziás nők gyermekvállalása több kockázattal terhelt, mint az átlagpopulációba tartozó nőké.
Fiziológiai változások a terhesség és a gyermekágyi időszak alatt
Nem kizárt, hogy e jelentős halálozási kockázatnövekedés csak az epilepsziás nők egy bizonyos alcsoportjára jellemző — vélik a kutatók —, ennek feltárása azonban további kutatásokat igényel. Esetlegesen torzíthatnak is az adatok, hiszen a görcsroham nem minden esetben jelent epilepsziát, ám még ha így is van, és ténylegesen nem szeres, csak ennél valamivel kisebb kockázatnövekedéssel kell számolni, az sem elhanyagolható — teszik hozzá.
Az irodalomban egyetlen olyan nagy esetszámú brit vizsgálat lelhető fel, amelyben epilepsziás nők körében elemezték a terhesség lefolyását — mutat rá a kutatócsoport —, és ebben is nagyobbnak találták az elhalálozás esélyét, jóllehet az nem a magzat világrajövetelével állt direkt összefüggésben. Több kérdés merül tehát fel, mint ahányra választ ad a tanulmány, a rendelkezésre álló adatok azonban mindenképpen figyelemfelkeltőek, amelyek tükrében a gyermekvállalásra készülő epilepsziás nőknek adható legbiztosabb jó tanács, hogy jól felszerelt szülészeti intézményben hozzák világra gyermeküket, ahol egy esetleges nemkívánatos esemény fellépésekor rendelkezésre állnak az anya és a magzat egészségének védelmét szolgáló beavatkozások személyi és tárgyi feltételei.
