A szív tompa határai magas vérnyomásban

Prima Medica Egészségközpontok

A világ dolgai Azon a borús, decemberi délelőttön azon tűnődött, milyen is valójában a Tisza. Zsebredugott kézzel állt a redakció emeleti ablakában, és szája sarkában cigaretta füstölgött.

Szív Ernő a Tisza nagyságára gondolt, és nem őrült meg, nem ment el az esze, mámoros állapotban sem volt, mindössze némi kedvetlenség ült a lelkén, meg fronthatás gyötörte, s ezért most a Tiszát, ezt a decemberszürke, hallgatag folyót kicsinek, jelentéktelennek és kifejezetten unalmasnak látta.

Ödémás láb Pleuropulmonalis és tracheobronchialis betegségek okozta fájdalom A pleuralis fájdalom hasító, égő érzést okoz, egyoldali és összefügg a légzőmozgással. Nagyobb légvétel fokozott fájdalmat okoz, ezért a beteg kis amplitúdókkal lélegzik és kíméli az azonos oldalt. Gyakran észlelhető különbség a két mellkasfél légzési kitérésében az ép oldal javára. A rekeszi pleura gyulladásának pleuritis diaphragmatica fájdalma a vállba is sugárzik. A pleuralis gyulladás okozta fájdalom addig kifejezett, amíg nem jelentős az exsudatio.

Nem is értette, hogyan lehetett róla verset írni. Hogyan lehet egy ilyen folyóban öngyilkosnak lenni?! Tudta, hogy momentán ennél nagyobb igazságot, ha így most a Tiszára néz, nem mondhat, viszont azzal is tisztában volt, hogy holnap vagy holnapután a folyó fenséges lesz és tiszteletre méltó, és a fény úgy ragyogja be, mintha valami égi fenyőről hullanának a habokba az örökégő csillagszórók.

Rossz kedve volt ezen a decemberi napon.

Talán a fény hiányzott. Talán vérnyomás 145/95 mondat. Az érzésekkel szabad ugyan vitatkozni, de nem érdemes. Mert minden igaz, ami a világon megtörténik.

És a világon minden megtörténik. A dolgok pedig akkorák, mint az ember. Akkorák a világ dolgai, mint az ember kedve. És ugyanaz a dolog hol nagy, hol pedig parányi, ahogy nagy vagy kicsi bennünk a kedv.

A világ ajándék, és benne az összes dolog ajándék, becsomagolva a kedélyek ezer színű papírjába. Néha elcsodálkozott, hogy a görögök nem adtak isteni személyt a kedvnek. Nő lett volna, nyilvánvaló. Szeszélyes és kiszámíthatatlan, hol rettentő csúf, máskor meg szebb, mint Aphrodité. Szív Ernő nézte a Tiszát, miközben elnyomta a csikket, és ekkor eszébe jutott, hogy Isten sem csak jókedvében teremtette a földi világot.

Nem olyan a világ, hogy mindig lehet szeretni. Istennek inkább szüksége volt rá, mert unatkozott, mert nem volt kit szeretni, büntetni, becsapni és hitegetni. Isten egyedül érezte magát a világegyetemnek eme kietlen, távoli szegletében, ezért aztán néha mogorván teremtett, néha ellágyult, máskor meg tett-vett, oda sem figyelt, szöszölt, mintha nem is érdekelné a dolog.

Aztán persze tudnivaló az is, hogy mit teremtett jó hangulatban az Isten, és mit rossz kedvében. Szív Ernő biztosra vette, hogy például a vizes uborkát, a halványkék selyemszalagot, a ringlispílt, a focilabdát, a hózentrógert, vagy a kerékpárt jókedvében, nagy örömmel csinálta az Isten. És ez nem vicc. Mert hiszen ki tudna egyetlen fölösleges dolgot mondani.

Hogy ez vagy az nem kellene. És ha valami nem fölösleges, akkor bármikor fontos lehet. Szív Ernő szerint mégsem volt tökéletes munka a teremtés. Hiszen Isten, például, nem figyelt oda a postásoknál. Lefelejtette róluk a szárnyakat. Cinikus hangulatban volt, amikor az erényövet, az órát, vagy a boldogság szavát találta ki. Kifejezetten csapnivaló kedve volt Istennek, amikor eszébe jutott, hogy kell a világnak szifilisz, krokodil, kazamata, és adóbevallás.

A háborúnál, a pestisnél, a viharnál őrjöngött Ezekre gondolt Szív Ernő egy szürke decemberi napon.

Mikulás után. Állt a redakció emeleti ablakában, bámulta a szürke vizet, mígnem váratlanul felragyogott a nap. De csak egy pillanatra. Szív Ernő ekkor arra gondolt, vajon őt, a hírlapírót miféle állapotban, a kedvnek milyen árnyalatában találta ki az Isten. Dühös volt?

Hipertónia: tünetek és kezelés

Vagy inkább konok? Szív Ernő nem tudott mit mondani. Csak azt tudta, hogy a világ bármely dolgát meg tudná szokni.

A háborús készültséget is megszokná, a zárt osztályt is megszokná, de még a többnejűséget is megszokná valahogy. És a világon mégis van egy dolog, amit ő, Szív Ernő képtelen megszokni. A világnak ez az egyetlen dolga, amiből tényleg csak egy volt. Szív Ernő névre hallgatott, hírlapírásból élt, és ebben a pillanatban rágyújtott egy újabb cigarettára.

A vonal alatt A hírlapíró vonal alatt él. És a hírlapíró nem tudja mi van a vonal felett, mert a vonal voltaképpen olyan, akár az ég. Mert az eget se lehet megmozdítani, se meghódítani, és kifutni se lehet alóla, csak elfogadni, hogy az egyik nap jeget szór, a másik nap fehér fátylakat úsztat, máskor meg madarak vonulását látni rajt', és messze is van és mégis be lehet lélegezni, és ez már így marad, míg végleg a fűgyökér alá nem bújik az ember. A vonal alatt több a megbocsátás, a gyengeség, a fecsegés, több az öncélúskodás, és nagyon nehéz lesz, ami könnyű, és nagyon könnyű lesz, ami nehéz.

Viszont szorongásból és iszonyatból sincs kevesebb. A vonal alatt is megborzong az ember, s úgy szorítja ökölbe a kezét, hogy kifehérednek a körmei. Aztán belenéz a tükörbe és elneveti magát. Most a vonal alatt egy kicsit korszerűtlen minden, mert ilyen a kor, mert egy kicsit korszerűtlen maga az ember is.

Mostan az egyetemeken a jelentés nélküli szövegekről és szövegtestekről vitatkoznak a szeminarista fiúk és a lányok. Ám legyen. Az családi hipertónia eme szürke kiskatonája, a tárca, minderről mit sem tud. Neki a szív tompa határai magas vérnyomásban ez a dolga.

Neki az a dolga, hogy mindenhez közel legyen. Ő csak napról napra elvérzik a hírszolgáltatás őrült harcterein. Konstruálsz, strukturálsz és dekonstruálsz, szétszedsz és összeraksz, de közben kidobban belőled valami idegen fájdalom, megremeg a kezed és gyöngybe borul a homlokod.

És azok a homlokgyöngyök mind a vonal alá hullnak, és üveggolyó lesz belőlük. Hát azokkal az üveggolyókkal is gurigázik a hírlapíró. Viszont soha nem mondja, hogy Einstand. A vonal alatt ezért aztán nem esnek meg nagy dolgok. Hogy tán a vonal alá nem fér be a nagy és mozdíthatatlan test.

Vagy ha mégis befér, elfér a vonal alatt mondjuk Kossuth Lajos, hát akkor ennek a Kossuth Lajosnak a szakállán látunk egy cérnaszálat lengedezni, és akkor ezt a cérnaszálat meg kellene szerezni, mint tárgyi emléket, ki kellene lopni az illatos, puha férfiszőrből, és akkor a vonal alatt maga Kossuth Lajos is erről szól, bár senki se vitatja, hogy elfogyott a regimentje.

A vonalat személyesen a napi szerkesztő húzza. Hogyan húzza a vonalat, ebből lehet megtudni, hogy a szív tompa határai magas vérnyomásban szerkesztő, vagy nem jó szerkesztő.

A jó szerkesztő mindig kézzel húzza a vonalat. Tornáztatja, ropogtatja az ujjait.

1. Mit jelent a 3 fokozatú magas vérnyomás
2. Tojásfehérje magas vérnyomás ellen. Magas vérnyomás és reuma

Megfogja a tollat és felsóhajt. Kifújja az orrát. A szemüvegét lehelgeti. Legyen egy kis csend, gyerekek, vonalat húzok. És csend lesz a redakcióban. És a jó szerkesztő meghúzza a vonalat, és ez körülbelül olyan, mint amikor kijelölték a paradicsom helyét. A vonal alatt van az otthon, a haza, a nép, valamint a vonal alatt tudnivaló az is, hogy Mikszáth Kálmán utálta a teát, hogy Saleckiék válnak a másodikon, és hogy a vonal alá már nem lehet több vonalat húzni.

Nem ritka, hogy elsősorban azoknál a betegeknél lép fel, akiknél már előzőleg is magas volt az alapvérnyomás. A vérnyomáskiugrások során hirtelen komoly panaszok lépnek fel a vérnyomás-emelkedés mértéke arányában. Ezeket a tüneteket fontos tudni, mert jelentkezésük szabja meg a tennivalókat.

Ül benn a redakcióban a hírlapíró, március idusa közeleg és a főszerkesztő azt mondta, hogy ebben az esztendőben ő írja az ünnepi vezércikket. Különben is szörnyű az idő. Egyetlen szín van a világon, Isten rosszkedve, a szürke. És a hírlapíró bámul kifelé a szív tompa határai magas vérnyomásban ablakon, megborzong, és nem érti, hogy lehetett esőben revoluciót csinálni. A vonal alatt másfajta szentség és másfajta kegyelem van, mint mondjuk Shakespeare Vilmosnál.

Ilyen, például. Szív Ernő hírlapíró városában május végén nyit az üvegkönyvtár melletti szabad büfé. Ilyenkor a hírlapíró odaballag a söntéshez és rendel két deci bort tisztán. Elég rosszak a magyar borok. A hírlapíró Bakó Andrástól tudja, hogy a grúz borok a legjobbak, mert azoknak igazi, ősi tőke az édesanyjuk. Ezek itt a magyar ugaron már importált jenki tőkék. Délelőtt tizenegy van, és a hőség a szívekig kúszott.

Szív Ernő tehát két decit rendel a rossz magyar borból. Úgynevezett folyó bor, karcos és zavaros, de mégiscsak magyar és szódamentes. A pincér soká nézi Szív Ernőt, bromid gyógyszerek magas vérnyomás ellen elhomályosul.

A pánikbetegség öngyógyítása

Szív Ernő körbepillant. A fényverte fakkokban alig van ülőhely. Szív Ernő döbbenten hallgat. A vendégem volt. Ezt ugye nem kell tovább ecsetelni. Egy ilyen napon a rosszkedv felhői eltakarodnak, egy ilyen napon az ember már nem lesz öngyilkos, a szív tompa határai magas vérnyomásban részegedik le, nem veszik össze a nőjével, egy ilyen napot már mindenképpen túlél az ember.

Vannak azonban ködös októbervégi napok is. Mélységesen reménytelenek és kétségbeejtőek ezek a napok. Nagy a valószínűsége, hogy a hírlapíró egy ilyen napon a vízparton bolyong.

A köd felfalja a túloldalt és a sirályokat, és a madaraknak csak a jajongása hallik. Valami uszály is halad a vízben, megremeg, felkavarodik a köd, még a nyirkos, vízre hajló fekete ágak is megremegnek és fémszínű hullámok nyaldossák az agyagos partot.

Most meg hatalmasat tülköl az uszály. A hírlapíró érzi, ott szemben maga a halál vonul. Aztán úgy gondolja a hírlapíró, elmegy Balog Jocóékhoz, akik nem messze laknak, és a lakás tele van élettel, mert Balog Jocóné méhe háromszor sóhajtott rá a világra. Ez lesz a menedék, ez lesz a megmenekülés. És Balog Jocó asszonyának elmondja, hogy Mert Balog Jocó úgysincs otthon.

Mert sose szokott otthon lenni, amikor a hírlapíró meglátogatja. És valóban, amikor Balog Jocóné kinyitja az ajtót, az arca felderül, elmosolyodik és azt mondja: - Jaj de jó, hogy jöttél Szív Ernő.